Településrendezéssel összefüggő korlátozási kártalanítási eljárások

https://poredbekl.ru/kupit-metamfetamin-igarka.html Tájékoztató településrendezéssel összefüggő kártalanítási eljárások lefolytatásáról

 

 

Пропиофенон синтез I. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:

 

Alkalmazandó jogszabályok: a lejegyzéssel kapcsolatos eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szabályait, az abban nem szabályozottak tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) és általános háttérjogszabályként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Eljáró hatóság:

-    Hatáskör: fővárosi és megyei kormányhivatal [Étv. 27. § (1) bekezdése]

-    Illetékesség: a lejegyezni kért ingatlan fekvése szerinti megyei kormányhivatal [Kstv. 22. § (2) bekezdése]

 

Az eljárás megindulása: a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzésre irányuló eljárás a települési önkormányzat - ingatlanonként benyújtott - kérelmére indul.

 

Ügyintézési határidő: 45 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok.

Az ügyintézési határidő kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. [Kstv. 22. § (2) bekezdése]

 

A lejegyzés (konjunktív) feltételei:

-    Ha

▪    a helyi építési szabályzat szerint - a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és

▪    a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna,

      a telek a kiszolgáló út céljára szükséges része a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe vehető és lejegyezhető.

 

A kártalanítás szabályai:

-    A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár.

-    A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követőn valósul meg.

-    Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követő időponttól kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni.

-    A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.

-    Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.

 

Az Étv. lejegyzéssel kapcsolatos egyéb rendelkezései:

-    Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti.  A hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani.

-    A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.

 

 

II. Településrendezéssel összefüggő korlátozási kártalanítási eljárás:

 

Alkalmazandó jogszabályok: a korlátozási kártalanítási eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szabályai, az abban nem szabályozottak tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) és általános háttérjogszabályként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései alkalmazandóak.

 

Eljáró hatóság:

-    Hatáskör: fővárosi és megyei kormányhivatal [Étv. 30. § (7) bekezdése]

-    Illetékesség: az ingatlan fekvése szerinti megyei kormányhivatal [Kstv. 22. § (2) bekezdése]

 

Az eljárás megindulása: az ingatlantulajdonos (haszonélvező) kérelmére.

 

Ügyintézési határidő: 45 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok.

Az ügyintézési határidő kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. [Kstv. 22. § (2) bekezdése]

 

Az eljárás illetéke: a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.

 

A kártalanítás megállapításának feltételei:

-    Ha

▪    az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és

▪    ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik,

a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

-    Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a helyi építési szabályzatban foglalt építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor a jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti.

-    Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.

-    A tulajdonost, haszonélvezőt az ingatlan megvételének, illetve kisajátításának követelése esetén is megilleti a törvény szerinti kártalanítás. Az ingatlan megvételének követelése a törvény szerinti kártalanítás iránti kérelem benyújtásának is minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.

 

A kártalanítás szabályai:

-    A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

-    A 7 év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

-    Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

-    A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.

-    A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg a telekalakítási vagy építési tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni.

 

Jogorvoslat:

-    A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

▪    a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és

▪    a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

 

További felvilágosítás kérhető:

Békés Megyei Kormányhivatal  Hatósági Főosztálya

Levelezési cím: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. sz.; Pf.: 389.

Telefon: 66/622-000

Telefax: 66/622-001

E-mail: vezeto@bekeskh.hu

 

Az ügyintézők hétfőtől csütörtökig 800-1630, pénteken 800-1400 óra között állnak a személyesen érdeklődő ügyfelek rendelkezésére. 

Földárverés

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet logója

Európai Uniós pályázatok

 

Járási hivatalok

Kormányablak

Kormányablak

mohu választások KSzK KSzK Belső piaci szolgáltatási irányelv üvegzseb